"Megsebezett generáció", avagy a fiatalkori munkanélküliség

megsebzett generációA KSH legfrissebb munkaerő-piaci adatai szerint 2012 II. negyedévében a munkanélküliek száma 472 ezer fő volt Magyarországon, ami 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A 15-64 éves korcsoportban 63 ezer fővel többen dolgoztak - a közmunkásokat is beleértve -, mint egy évvel ezelőtt, foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal emelkedett. Ezzel szemben a 15-24 évesek korcsoportjában a foglalkoztatottak egyébként is alacsony létszáma csökkent, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ebből a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlevő korosztályból kerül ki a munkanélküliek 17 százaléka. A 15-24 évesek II. negyedévi 27,9 százalékos munkanélküliségi rátája 3,6 százalékponttal volt magasabb a 2011. II. negyedévinél.

Mivel magyarázható a fiatalok alacsony foglalkoztatottsága?

"Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázata a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés" - ezeket a megállapításokat tette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készített munkaerő-piaci helyzetkép.

A KisTáska című társadalomtudományi folyóirat esszéjében olvasható, hogy Magyarországon az 1990. évi népszámlálás volt az első olyan adatfelvétel, amely ráirányította a figyelmet a fiatalabb korcsoportok, illetve a pályakezdők körében jelentkező magas munkanélküliségi arányokra. Az okfejtés szerint a rendszerváltást megelőző években képzett emberek szaktudása 1989 után leértékelődött a megváltozott piaci feltételek miatt. A liberális piacgazdaságba való átmenet ugyanis a zárt piaccal rendelkező kelet-európai országokat újabb kihívások elé állította. Ehhez járult a hetvenes években kirobbanó "baby boom", a gyermekszületési ráta hirtelen megsokszorozódása. Ennek következtében nagyobb volt a munkaerőpiacra kilépők száma a nyolcvanas évek végén, amely megnehezítette a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit.

Egy közelmúltban megjelent Hay Group kutatás más szempontból vizsgálta a fiatalkori munkanélküliség okait. Arra világított rá, hogy a cégek csak egy nagyon kis százaléka fordít külön figyelmet a pályakezdők bérezésére, ez egyrészt azt jelenti, hogy a pályakezdők nem szenvednek hátrányt a fizetésükben, másrészt viszont így közvetlenül versenyeznek az egy-két éves tapasztalattal rendelkezőkkel, a cégek pedig ugyanazért az összegért nem a tapasztalatlan pályakezdőket választják. Az Orbán-kormány tervei között is felmerült, hogy csökkentenék a pályakezdőknek járó minimálbér összegét, mert az nagymértékben segítheti a fiatalok munkához jutását. A kritikák szerint ez az intézkedés azonban a mostani minimálbérszint mellett elszegényedést jelentene.

"Megsebzett generáció" - a probléma nemzetközi is

A fiatalok foglalkoztatása terén napjainkban Magyarország lemaradása az európai átlaghoz képest jelentős. Míg 2000-ben a magyar fiatalok 15-24 éves korcsoportját az EU 27-nél "mindössze" 3,9 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rátaérték jellemezte, addig 2010-re a különbség már 15,8 százalékpontra nőtt (A fiatalok munkaerő-piaci helyzete, KSH 2011. október). Igaz, hogy az alacsony aktivitás fő magyarázó tényezője a 15-19 éves korcsoportban a jelenleg még érvényben lévő 18 éves tankötelezettségi korhatár is, amely az uniós tagállamok szinte mindegyikében a magyarországi alatt van.

Bár a 25 éven alattiak munkanélküliségi rátájának emelkedése is kiemelkedőnek számít hazánkban európai összevetésben, a fiatalkorú munkanélküliség problémája nemzetközi szinten is válságot jelez. A legdrasztikusabb adatok szerint Görögországban például 52,8 százalékos volt a 15 és 24 év közöttiek körében mért munkanélküliség márciusban, Horvátországban 32,6 százalékos ez az arány, a spanyol 25 év alattiak munkanélküliségi rátája pedig most áprilisban először haladta meg az 50 százalékot.

Becslések szerint a válság egymillióval növelte a munkanélküli fiatalok számát, a munkaerő-kereslet jelentős visszaesése elsősorban a munkaerőpiacra belépni szándékozó fiatalok elhelyezkedési esélyeit rontotta. A létszámfelvételek elhalasztása és a leépítések a fiatalokat sújtják leginkább, tekintettel arra, hogy nagyobb arányban dolgoznak nem stabil munkakörökben, melyektől könnyebb megválni.

A Nemzeti Munkaügyi Szervezet (ILO) augusztus 9-én kiadott jelentése szerint a fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a felnőttek, és több mint 75 millió fiatal keres munkát világszerte. Az ILO "megsebzett generációnak" ("scarred generation") nevezi a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetben lévő csoportját, akiket növekvő inaktivitás, munkanélküliség és bizonytalan munkahelyek jellemeznek a fejlett gazdaságokban, a fejlődő országokban pedig a munka melletti elszegényedés jelensége veszélyeztet. A fiatalok munkanélküliségi rátája a szervezet szerint kiugróan magas marad idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés. A globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami magasabb a tavalyi évi 12,6 százalékhoz képest - mutat rá az ILO jelentés, hozzátéve, hogy ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést, és inkább hosszabb ideig maradnak az oktatási rendszerben.

Mi lehet a megoldás?

José Manuel Salazar-Xirinachs, az ILO foglalkoztatási szektorának igazgatója szerint le lehet győzni a fiatalok munkanélkülisége okozta válságot, de csak akkor, ha a munkahelyteremtés a fiatalok számára a politikai döntéshozatalban elsődleges prioritássá válik, és jelentősen nő a beruházások száma a magánszektorban. Ez olyan lépéseket jelent, mint adókedvezmények és más ösztönzők felajánlása a fiatalokat foglalkoztató vállalkozásoknak, a fiatalok képzettsége és a munkaerő-piaci kereslet között fennálló eltérések csökkentésére irányuló erőfeszítések, olyan vállalkozói programok, amelyek integrálják a készségek fejlesztését, a mentoring tevékenységet és a tőkéhez való hozzáférés lehetőségét. Az ILO programjai mellett az Európai Bizottság is konkrét lépéseket sürget az ügyben, elindították az európai Youth@Work programot, amely során kapcsolatok épülnek ki a fiatalok és a kis- és középvállalkozások között.

A magyar kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, melynek részeként jövőre a 25 év alattiaknál a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Az új rendszer nem nevesíti külön a pályakezdőket, szemben a START-kártyák kedvezményrendszerével. Így az akcióterv kedvezménye szélesebb réteget érint majd, automatikusan jár és hosszabb időre érvényes, bár az egyes összegeket tekintve kisebb mértékű adócsökkentést tesz lehetővé.

Emellett egy hárommilliárd forintos munkaerő-piaci programot indít a pályakezdő fiatalok álláshoz juttatása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A konstrukció keretében a munkaadók a 2012. szeptember 1. és december 31. között foglalkoztatott, regisztrált pályakezdő álláskeresők után támogatásként megkapják a bér és a szociális hozzájárulási adó összegét a minimálbér kétszereséig. Számítások szerint a keret 3.000-3.500 pályakezdő munkába állását segítheti - közölte Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár. Az államtitkár szerint a pályakezdő fiatalok egyik legnagyobb problémája, hogy a munkatapasztalatok hiánya miatt nem alkalmazzák őket. A most ismertetett megoldással a tárca szeretné elérni, hogy minél több pályakezdő fiatal szerezhessen gyakorlatot.

Czomba Sándor bejelentést tett a fiatalok önfoglalkoztatóvá válásának lehetőségéről is: vissza nem térítendő támogatást kapnak azok, akik több mint három hónapja nem találnak munkát.

Képzettség kontra képzetlenség - több esélye van annak, aki tanul?

A társadalmi beilleszkedés szempontjából döntő fontosságú az iskolából a munkába való zökkenőmentes átmenet. Az állástalanul töltött idő komoly terhet ró az egész társadalomra is. Az adatok igazolják azt a megállapítást, hogy a fiatalok esetében a munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye az iskolázottság függvénye. A diplomások kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozóknál. Mindemellett az elmúlt években vitathatatlanul emelkedett a diplomások körében is a munkanélküliségi ráta. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint a pályakezdő álláskeresők közül 20 871 fő csak a 8 általánost járta ki. Az érettségizettek is csaknem ugyanennyien vannak. A pályakezdő álláskeresők egyébként 54 ezren vannak.

A mutatók szerint a válság leginkább az alacsony képzettségűeket sújtotta, míg a magasabban képzett fiatalok szenvedték el a legenyhébb hatást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fiatal diplomás pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének megítélésekor nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a munkaerőpiac úgy képes csak felszívni a felsőoktatás által kibocsátott diplomás fiatalok egy részét, hogy a fiatalok olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket.

Érdekes tendencia, hogy a fiatalkori munkanélküliség növekedése mellett javulás mutatkozik Európában a korai iskolaelhagyók számának csökkenésében és a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedésében. Korántsem biztos azonban, hogy sikerül elérni a 2020-ra kitűzött oktatáspolitikai célszámokat - figyelmeztet júniusi közleményében az Európai Bizottság. Az uniós tervek szerint 2020-ig el kellene érni a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának legalább 40 százalékos szintjét, a lemorzsolódók arányát pedig 10 százalék alá kellene szorítani.

A lemorzsolódók közé az uniós statisztikusok azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat számítják, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben, és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. Tavaly az unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége az előző évi 33,5 százalékhoz, illetve a 2000-es 22,4 százalékhoz képest. A lemorzsolódási arány ezzel párhuzamosan a 2011-ről rendelkezésre álló adatok szerint 13,5 százalék volt - 2010-ben még 14,1, 2000-ben pedig 17,6 százalék. Habár a számok előrelépést tükröznek, az Európai Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatást kiváltó reformok eredménye, hanem sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. Ha ugyanis magas a fiatalkorú munkanélküliség, az azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben.

A Magyarországról szóló uniós statisztikai adatsor szerint a felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es 14,8 százalékról 2010-re 25,7, 2011-re pedig 28,1 százalékra emelkedett. A korai iskolaelhagyók száma a következőképpen alakult: a 2000-ben mért 13,9 százalék után 2010-ben 10,5-re csökkent, 2011-ben viszont ismét emelkedett, 11,2 százalékra.

A felsőoktatási reform és a 16 éves tankötelezettség hatása

A kormány a fentebb felsorolt programok és intézkedések révén külön gondot fordít a fiatalok munkaerő-piaci aktivitásának növelésére. A képzettségi szint és a munkaerő-piaci esélyek összefüggése nyomán azonban a felsőoktatás reformja, a szakképzés átalakítása is hatással lesz a fiatalok helyzetére.

Tény, hogy a keretszámok megváltoztak, a legnépszerűbb képzéseken drasztikusan csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert megállapítása szerint a törvény csak meghatározott időszakon belül teszi ingyenessé az első szakképzést. "Ez a szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontok nem mérlegelhetők. Így az is eleshet az ingyenes középfokú oktatás lehetőségétől, aki nem felróható okból - hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt - kényszerül egy már megkezdett képzésről egy másikra váltani" - hívja fel a figyelmet Szabó Máté közleményében.

A tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45.§ (3)] 2012. szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak [97.§ (1)].



A tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése heves vitákat váltott ki a politikában és a szakemberek között is. Egyes vélemények szerint ezzel még nagyobb lesz a lemorzsolódás a középfokú oktatásban, és a fiatalok munkanélkülisége tovább fog nőni. A kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, és a költségcsökkentés. A terv azon a meggyőződésen alapul, hogy a gyerekek egy része nem képes, és nem is akarja az iskolát elvégezni. Az ellenvélemények szerint erre azonban nem jó válasz a korhatár csökkentése, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam nem vállal felelősséget az iskolából ilyen módon kieső gyerekekért. A lecsökkentett közismereti ismeretek, és a rövidített gyakorlati oktatás nem fogja azt a célt szolgálni, hogy a kereslet és a kínálat minél inkább egymásra találjon a munkaerőpiacon. Helyette inkább az oktatás minőségében, rendszerében kell megvizsgálni a hibákat - mondják az intézkedést nem helyeslő szakemberek.

Szabó Máté ombudsman vizsgálatot indított annak megismerésére is, hogy a munkaügyi szervek és lehetséges munkáltatók felkészültek-e a felsőoktatási reform következményeként várhatóan tömegesen a munkaerőpiacra kerülő szakképzetlen, pályakezdő fiatalok pályaorientációjára, képzésére, foglalkoztatására - többek között például a felsőoktatási reform miatt. A vizsgálat azt is feltérképezi, hogy milyen további képzéseket, állásokat találhatnak azok a fiatalok, akik az állam által finanszírozott képzésekre a keretszámok csökkentése miatt nem jutottak be. A projekt a Munka méltósága címet viseli. A HR Portal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától azt az információt kapta, hogy a vizsgálat még folyik, az eredmények csak annak befejezése után lesznek nyilvánosak.

Forrás:

- MTI/KSH/www.ilo.org
- A fiatalok munkaerő-piaci helyzete, A munkaerő-felmérés alap-, illetve a 2012. IV. negyedévi kiegészítő felvétele alapján, KSH 2011 október
- A fiatal munkanélküliség a rendszerváltás után Magyarországon, KisTáska, 45. szám, 2007. április 24.


Kertész Dalma

HR Portál